2018. április 6., péntek

Vona és a bölcsek szétmálló mészköve!

Egyetemi ifjúságunk egy része nem ismer erkölcsi normákat. Nem tudja immár mi a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet, az elvhűség, a nemzet és az identitás. Bizonyára regényes kifejezések ezek, amelyeknél számukra egy-egy párt iránti elköteleződésük többet ér, vagy tán érthetőbb, mint ezek a kötelezettséggel járó, ostoba és avitt, érthetetlen kifejezések.
Eme korosztály, s a tőlük néhány évvel fiatalabbak között is meglehetősen sokan hangoztatják a Jobbikba vetett bizalmukat, a Vona hazudozásai okán köreikben lejáratottnak vélt Fidesszel szemben. Számomra csalódás, hiszen ez azt bizonyítja, hogy az egyetemi ifjúság egy része, s a náluk fiatalabb középiskolások közül is jó páran éppen olyan elvakultak és bigottak, mint a DK ÁVH-s és munkásőr nyuggerei, vagy az MSZP 3,60-as kenyérre ácsingózó nosztalgiázói. Pedig a két korosztály között nagy a különbség… bár ma már úgy tűnik, nem korfüggő a politikai és erkölcsi vakság.  
Legmegdöbbentőbb az volt, amikor egy általam kedvelt ifjú "Nemzetvédelmis" barátom igyekezett Vonát és a Jobbikot egyedüli megváltóként védeni egy ismert közösségi oldalon. Ekkor döbbentem meg: Értelmes, jó, ráadásul sváb (tehát lassan Vaterland nélkül maradó) családból származó, mindig vitaképes és művelt ifjú embereket is mennyire el tud hülyíteni a tapasztalatlanságból eredő hiszékenység, a jól előadott hazudozás, a gyalázkodás és a nemzetvédelemként beállított hazaárulás.
Mert mit is láttatott az átlagpolgárral a nevezett pártvezér és környezete? Hányféle arcukat és politikai meggyőződésüket ismertük meg néhány röpke esztendő alatt? Nem tűnik fel ezeknek a fiataloknak, hogy évek óta nincs adventi keresztállítás, hogy a néppártosodás nem volt más, mint a nemzeti célokat és érdekeket félredobva minden addigi ellenségnek véresre pucolták az ülepét, hogy az egyházakat, valamint az elcsatolt területek magyarságát ordenáré módon gyalázzák, s már az uniós zászlóégetést felcserélték az Unió bevándorlási politikájával való mély egyetértéssel?
S az is „csak” politikai manőver volna, hogy eddigi nemzeti politizálásukról kijelentették, hogy „az volt a nem igaz”? Az sem jut el a szépreményű leendő magyar értelmiség agyáig, hogy eme nagy ívű politizálás térnyerése esetén adócsalók és szemrebbenés nélkül hazudozók kezére adják az országot, s ezzel saját jövőjüket, feleségüket, gyermekeiket s tán még szüleiket is kiszolgáltatják az Európában ma már anarchikus állapotokat előidéző jövevényeknek?
Úgy tűnik a magyar fiatalok egy része, amely most a Jobbik által halálra ítélt kormánykoalíció legfőbb kedvezményezettje megunta az ingyen vagy nagy kedvezményekkel való tanulást. Megunta a biztonságot, testi épségének garanciáit, épp úgy feladja önmagát, hazáját és jövőjét, mint tette a művelt Nyugat elhülyített aranyifjúsága. Az amely mellől úgy viszik el megerőszakolni a menyasszony, a barátnőt, a gyerekét vagy az anyját – s egyes esetekben őt magát is – hogy védekezésre nem is gondolhat, s ha gondol, akkor is képtelen rá, mert tápos maradt a nagy jólét következtében, miközben szeretett befogadandóik kisportolt, kiképzett katonák, vagy vadregényes tájakról érkező primitívek, akiknek „kultúrája” szerint mindez természetes.
Nos, kedves egyetemi és középiskolás ifjú magyarok! Nem Vonánál van a bölcsek köve. Ti még nem tudjátok milyen a diktatúra, milyen az igazi „rend”, a mindennapos halálos veszély, az állandó félelem. Ezért nem is hiszitek el. Mi megéltük. Ti viszont csak addig éltek szabadon és biztonságban… amíg nem Vona és liberális, szocialista, "befogadó" haverjai ülnek a kormányban... mert amennyiben elhiszitek a Jobbik hol szocialista, hol liberális, hol csak simán hazaáruló ígéreteit, akkor megtapasztaljátok azt, aminek mi az ezrelékét sem tapasztaltuk meg. Mert igaz, hogy diktatúra volt, hogy félelem volt, hogy nemzetellenesség volt, de nem volt sok millió harcos idegen, akiknek kell a ti szülőföldetek, a ti házatok, a ti hazátok, asszonyaitok, lányaitok, pénzetek és szabadságotok. Most ez lenne, ha a ti ostoba "igazságszeretetetek" és vakságotok, tapasztalatlanságotok és hiszékenységetek győzne. S, ha győz, megérdemlitek a sorsotokat. Mert nem az a hülye, aki saját pénztárcája, hatalma, érdekében hazudik, hanem az, aki vakon elhiszi a hazugságokat.
Nektek gyermekeim nem tanították meg a jelszót: „Cum Deo pro Patria et Libertate”. Van még két nap. Fordítsátok le és válasszatok józanul és méltósággal ennek és az e jelszót zászlajukra tűző hős elődöknek nemzetmegtartó emlékére. Mert e jelszóban, és e jelszó iránti hűségben van a magyar keresztény nemzet bölcsessége.
Nem Vona mindennap szétmálló bölcsnek hitt mészköve az érték, ha elhiszitek, ha nem… Adja Isten, hogy meg ne tapasztaljátok…
 Stoffán György

2018. április 4., szerda

Új Stoffán-könyv!!! - Volt egyszer egy keresztény Európa





Európa bukásának okairól, az ellenzéki politika drámai erkölcstelenségéről és a Vatikán tragikus, a keresztény Európa elleni politizálásáról kap összefoglalót az Olvasó, Stoffán György új könyvében, amelyben a szerző, mint mindig, most is tabuk nélkül ír a liberális értékrombolásról, a magyarság és a kereszténység megmaradásának esélyeiről. 

Megrendelhető: Számlázási és postacím  küldésével a szerzőnél Messengeren magánlevélben, illetve a titkarsag.julianus@gmail.com emailcímen. 

Hungary First




2018. április 3., kedd

„Keresztény” hazudozók a kormány ellen…




 

Zavart emberek, Krisztus tanításait hamisan - a kereszténység és a magyarság ellen - felhasználó beteges gondolatai kerültek fel YouTube video-megosztó oldalra, de a szentendrei ferences gimnázium fb oldalán is megtalálhatók. A TGM nevével is fémjelzett Mérce.hu honlapjának cikke, valamint, a kormányt a jámborság olcsó mezében mocskolók videói - Júdás csókjai -, óriási felháborodást keltettek az egyházi iskolák öregdiákjai között. 


 


A videókon megszólal Czigányik Zsolt egyetemi tanár, Bárczi György orvos, Bolba Márta lelkész, Szöllősy Zoltán tanár, Karetka Gábor nyugdíjas és Lukácsi Katalin volt KDNP-s politikus, hitoktató.



Visszataszító szellemi zsarolással igyekeznek saját árulásukat igazolni, rá- , illetve lebeszélni a nézőt.  Nyomatékként, már a bemutatkozásnál kihangsúlyozzák "katolikus voltukat" és magas képzettségüket, hogy minél hitelesebben hazudhassák el a kamera előtt az általuk igaznak vélt de valójában sátáni, és a kereszténység elvesztését szolgáló abnormális tanokat. 

Csakhogy… Josef Mengele is orvos volt, Júdás pedig Jézus tanítványa… – hogy ne mondjak mást az egyes ember hitelességéről...


Az Fabinyi püspök, Bergoglio érsek és Beer  püspök értékromboló, Jézust szándékosan félreértelmező üzenetsorozata visszhangzik e videókon, védve és magasztalva a muszlim vallást, visszautasítva a valóságot: a kereszténység erőszakos megsemmisítését, az európai kultúra lerombolását, a nők elleni erőszakot, a gyermekek megrontását, a terrort, a templomrombolást etc. 

A hírhedt renegát hitoktatónő, aki korábban KDNP politikus volt, beszél még a pártosodás mind szélesebb körű terjesztésének fontosságáról, az egyház szabadságának "veszélyeztetettségéről"... etc... 

Említhetném külön-külön is ezeket a videóra vett farizeusokat, akik a kezdetektől az ördög szolgálói lehetnek, azaz a liberális egyházrombolás eszméjét követők, és hirdetők, akik aljas módon Jézus tanításait használják pajzsul árulásukban. Ki-ki a maga lelkiismeretlensége és hamissága szerint…



Persze, nyugtázhatnánk: minden közösségben vannak árulók, idegen eszméket követők, s elférnek a katolikus közösségben is az effélék, kivált, ha magasan képzettek, sőt még hitoktatók is egyben. Nem, nem férnek el! Akik gyermekeink megrontóinak, asszonyaink megerőszakolóinak, hazánk és nemzetünk megsemmisítőinek szálláscsinálói, Krisztus meghazudtolói, azok nem tartoznak az én egyházamba...



Engedtessék hát meg nekem pár szó e megtévedt vagy megvett, talán az ördög által megszállott hölgyekhez és urakhoz:



Katolikus öregdiákok!



Nem értem, milyen jogon nevezitek magatokat katolikusnak nemzetvesztő és Krisztust tagadó téveszméitek hirdetésekor, amikor minden magyar, keresztény testvéretekre a hitetlen gyilkosok hadát akarjátok - Jézus nevében - ráengedni. 
Ma nem ajtónkon kopogtató szegény, üldözött keresztény testvérekről, hanem a keresztényeket kiíratni akaró erőszakos katonai megszállásáról van szó. Amikor Húsvét Vasárnap  Bergoglio vagy ostobán vagy aljasul, de a befogadás keresztényi kötelezettségéről beszélt, a Kába-kő körül épp arról hallottak a "befogadandók", hogy a keresztényeket ki kell irtani Európában. Ma nem háborúk elől menekülőkről beszélünk, hanem az erőszakkal hajókra ültetett afrikai négerekről, akik fertőző betegségeikkel, kulturálatlanságukkal, súlyos mentális zavaraikkal érkeznek Európába, mert a magát Istennel egyenrangúnak képzelő láthatatlan világhatalom terve az, hogy megszüntesse a keresztény kultúrát, bevezesse a genderizmus szörnyűségét, s mind a keresztény, mind a zsidó vallást és gondolkodásmódot kiradírozza az európai emberek fejéből.


Ön, a hírhedt keresztény hitoktató súlyos rágalomként mondja, hogy a katolikus egyház nem szabad. Micsoda ordas hazugság ez megint Lukácsi? Saját hitét és hitelét, kereszténységét már eladta Jézussal együtt már korábban, az egyik kereskedelmi TV-ben. Nem szégyelli magát, hogy megint lefeküdt a Sátánnal? Jézus az Ön-félékkel kapcsolatban azt mondotta, hogy még a köszönésüket se fogadjuk…

Vannak persze valós keresztény sérelmek, amelyeket egy békés, és nem hazudozva támadó videósorozatban el lehet és el is kell mondani. Például, hogy mi nem akartuk a HIT Gyülekezetét a négy történelmi egyház mellett efféle státuszban látni, hogy erre nem szólt a felhatalmazás... de ma más a tét. Ma a magyar nemzet, a magyar kereszténység léte és megmaradása a tét. 

Mert ma Európa tervszerű megszállása zajlik. Nem menekültek kérik a bebocsájtást... 



Videó felvételeiteken gyalázkodtok, katolikusnak hazudva magatokat, s támogattok egy olyan szellemiséget, amelyet a szélsőségesen liberális jezsuita püspök hirdetett meg Rómában, miután elődjét eltávolíttatta. S ebben ti, az ő egyházmegosztó, értékromboló követői vagytok. Lélektelen és vak, sajátos farizeusok, akik minden szavukkal arcon csókolva Jézust, áruljátok el Őt. Félreértelmezett szentírási hivatkozásokat idézve hazudoztok, miközben e hazudozásokkal saját gyermekeiteket, családotokat is feláldozzátok a Sátán oltárán… Krisztus nevével és tanításával súlyosan és végzetesen visszaélve. Ez, a ti szellemi Szodoma - és  Gomorátok. S nem csodálkoznék, ha adott esetben, majd azt is megmagyarázzátok, miért természetes és krisztusi, hogy az iszlám vallást felveszitek… mert rólatok ezek után bármi elképzelhető. Ti erkölcs, hit és emberi tartás nélküli súlytalan, skizofrének vagytok, akik olyasmivel rágalmaztok milliókat, ami soha nem hangzott el, amire soha nem volt a kormánynak szándéka: a gyűlöletet emlegetitek és ez bizony megint csak sátáni! Ugynis az önvédelem nem a minket támadó gyűlölete, hanem a megvédendő nemzet és értékrend szeretete… Az, amit ti férgekként rágtok, a hívő ember jámbor arcát álnokul magatokra öltve, hogy megtévesszétek a hallgatókat... Sokan jöttök az Ő nevében manapság.



A legaljasabb ezekben a hazug, Istentagadó és egyházgyalázó filmecskékben, hogy csak elbizonytalanítotok, megzavartok embereket, de konkrét tanácsot nem adtok. Tipikusan sátáni mentalitás. De ezt ti igen jól tudjátok és aljasul művelitek is!



Ti nem katolikusok, sem hívő emberek, és nem szolgáljátok Magyarország, a keresztény magyar nemzet, és a keresztény európai kultúra létét, megmaradását.



Talán kérdezzetek meg más, egykori egyházi gimnazistákat is, akik nem csendes hazai faluk mélyén tengetik a kormány által megemelt nyugdíjból életüket, hanem a "művelt" Nyugaton élvezik a multi-kultúra áldásait... csak a csendes, békés esti családi séták maradnak el kényszerűen, mert nem akarják magukat megerőszakoltatni, agyonveretni, kiraboltatni

Ti nem tettetek nagyot azzal, hogy videóra véve hiteteket és nemzeteteket elárultátok, zavart keltettetek és hamisan vádoltok mindenkit, aki félti a nemzetét és a kereszténységet. Ti, ezután már csak szánalomra méltó szégyenei maradtok az egyházi iskolák öregdiák egyesületeinek, akárcsak Ortutay Gyula a volt piarista diák, aki Rákosi parancsára felszámolta az egyházi iskolarendszert s lopott tudományos kéziratokat adott ki saját neve alatt, Baja Ferkó a volt bencés szocialista vodkagyáros, vagy az Oltáriszentséggel ocsmányul gúnyolódó egykori kecskeméti piarista diák, Kuncze Gábor (s hosszan lehetne még sorolni)… A ti bűnötök sem kisebb! Úgy látszik minden korban vannak efféle, szánalomra méltó, de öntelt "farizeus-katolikusok", akik akkor is kürtöltetnek maguk előtt, ha éppen hazát és hitet árulnak aprópénzért... Ti ezt teszitek! 

Orvosként, hívő, civilekként, keresztény emberekként legyen etalon számotokra e kérdésben is Csókay András professzor.  Ferences öregdiákként pedig a Stuttgartban élő Káplán György operaénekest kérdezzétek. Mindketten sokat tudnának nektek mesélni. Csak ők - veletek ellentétben - az igazat... 

Ti pedig legalább azt hallgassátok el, hogy hol érettségiztetek, hogy ne kelljen miattatok lehajtott fejjel járni... Mert eddig bárki, aki Szentendrére járt, akár végig, akár csak egy darabig, az mind büszkén vállalta, mert lelkében hordozta az ott kapott értékeket, amit Ti most eldobtatok... és ez nem méltó az oskolához.



Stoffán György

2018. március 29., csütörtök

Rendhagyó keresztút…




Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged! Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot…

Már nem érzett fájdalmat… csak egy-egy erős, tompa ütést a testén. hunyorogva próbálta szemét kinyitni, de a vértől összeragadt szemhéja alól csak foltokat látott. A feje zúgott, és csak a hussogó, kampós ostor hangját hallotta minden tompa ütés előtt… aztán minden elsötétült… A hideg víz végigloccsant az arcán, s másodpercekig azt hitte, hogy csak álmodik. A földön feküdt. Szemét nyitogatta ismét, s a ráloccsantott vödör víz feloldotta a száradt vért… látott. A katonák lábait látta, s az ostorvégeket, amelyek ott himbálóztak a feje fölött… hangokat kezdett hallani. Két oldalról megfogták hóna alatt és felrántották. Iszonyatos fájdalom töltötte el. Egy katona a fejére nyomott valamit, ami sercegve szúrta át homlokán a bőrt, és szemébe ismét vér csurgott a sebből. Röhögtek körülötte.. – így néz ki a zsidók királya… mondogatták hahotázva, miközben valami palástszerűt dobtak a hátára és lökdösni kezdték…

Az udvarból kiérve katonák közeledtek egy hosszú, viszonylag keskeny farönkkel. Rájuk emelte a tekintetét, közben kötelet hurkoltak a csuklójára, a rönköt a hátán keresztbe tették és két végét a hurok kötelével kezeihez kötözték… rettentő súly nehezedett rá… szédelegve, tántorogva indult el a domb felé… a tömegből füttyszó, káromkodás hallatszott. És Ő nem értette miért… mi is történik vele… hol is van valójában. Az embertelen szenvedésben Ő a szenvedő ember volt, aki az emberi gonoszság félelmetes megnyilvánulásait viselte.

Vonszolta magát, karján egy darab bőr lógott, amit a korbács kampója szakított fel, arcán a vér és a verejték csepegett, szemét csípte a sós lé. Egyszerre elhagyta az erő… hátán a keresztfával, erőtlenül csapódott a földre. Arccsontja reccsent a kőlapokkal kirakott úton. Ismét elsötétült előtte minden. A katona belerúgott, egy másik vizet locsolt Rá. A keresztfát fogva rángatták talpra, s Ő ismét megindult… a tömeget már csak látta, de nem hallotta, mert feje az eséstől elviselhetetlenül kezdett zúgni, minden lépése kínszenvedéssé vált, támolygott a súly alatt. Megpróbált kiegyenesedni, felemelte a fejét… Anyja kontúrja tűnt fel előtte… a tanítvány támogatta… Megállt. Anyja könnyezett, nyúlt felé, de a katona ellökte. Ő pedig továbbindult… anyja könnytől csillogó szemét látta útközben… Az előző eséskor felszakadt egy alig megalvadt vérrel teli mély seb… folyt a vére, ereje egyre fogyott…

Egy paraszt jött a földek felől… Ismerte. A paraszt nem állt meg, nem nézelődött… hazafelé igyekezett, s nem szerette, ha a rómaiak kínoznak bárkit is az övéi közül. A katonák megállították a közeledőt.

Eloldozták a keresztfát és ráparancsoltak Simonra, a parasztra, hogy segítsen vinni… Hallotta, hogy Simon vonakodik, hogy sietnie kell, engedjék őt útjára… Ránézett, tekintetük összeért, és Simon egyetlen szót sem szólt többé. Megfogta a keresztfát, saját vállára emelte, másik kezével pedig Őt segítette… Mindketten támolyogtak. Simon a súly, Ő a megkínoztatottság iszonya alatt… A tömeg hangja újra elért hozzá… akiket gyógyított, akiknek segített, akiket tanított, most tele szájjal röhögtek rajta… – ez volna az Isten fia, a király, a Messiás? … Csapj szét közöttük, mentsd meg magad… – biztatták. A katona megállította őket. – Leteheted Simon! Takarodj haza, ha már úgy siettél… – mondta. Simon nem akart engedelmeskedni. – Felviszem Neki… Felmegyek Vele… hajtogatta, de a katona egy korbácsütéssel meggyőzte…

Simon ledobta a keresztfát, amely port vert fel az útról… és félve engedte el Őt. Ő körülnézett. Hullámzó, hol éles, hol pedig homályos képet látott… Veronika is ott állt… valamit nyújtogatott felé… csak nehezen vette ki, hogy egy kendő van a lány kezében… egy pillanatra minden erejét visszakapta, határozott lépéssel közelebb ment Veronikához és elvette a kendőt, arcára helyezte és rányomkodta ujjaival… majd visszaadta a lánynak. A lány kővé meredt a látványtól… az Ő arcának mása ott maradt a kendőn… egy katona is meglátta  az elítélt képét… elfehéredve eldobta fegyverét, sisakját, és mint aki eszét vesztette, elrohant onnan, hangosan kiáltozva… – Irgalmas Isten bocsáss meg! – Még sokáig lehetett hallani, egyre messzebbről ezt az artikulátlan és félelmetes kiáltozást. Veronika saját arcához szorította a kendőt és elvegyült a tömegben… Ő ismét emberré lett és erőtlenül viselte a kínt.

A katonák visszakötözték a keresztfát a hátára. Alig lépett néhányat, most egy kőbe akadt a lába és ismét a földre zuhant. A katona nem értette az iménti jelenetet, amikor is társa fejvesztve és üvöltve elrohant… azonban valami érthetetlen érzése támadt. Nem volt többé gyűlölettel, a halálraítélt zsidóval szemben. A zuhanást igyekezett saját testével fékezni. Úgy tett, mintha az elítélt ráesett volna… odaintette társát és kíméletesebben mint az imént, felemelték Őt.

A szél lengedezni kezdett… a domb teteje egyre közelebb volt… de a köves, itt-ott gödrös út rettenetes kínokat okozott. A nap kibújt a felhők közül. Kis csoportban asszonyok sírtak, az emelkedő miatt egyre ritkuló tömegben… Ő odafordult, és először a keresztfahordozás közben megszólalt: – „Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon. Mert jönnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak”… az asszonyok nem értették… azt hitték a fájdalom és a szenvedés az eszét vette.

Meg akarta szaporítani lépteit… a nap sugaraitól és lihegéstől kiszáradt a nyelve, szája és arca mint a cserzővarga által megmunkált bőr… ereje fogytán, de hamar el akarta érni a domb tetejét, hogy a rettenetes gyaloglás véget érjen, ám hirtelen megszédült és térdre, majd hasra vágódott. A töviskoszorú, amit az ostorozás után fejére nyomott a katona, egy kőbe akadva még mélyebb sebet vágott a homlokán… ismét hallotta a tüskék sercegését, s a vér elöntötte az arcát. Maga állt fel, utolsó erejét is összeszedve. Felért… levették végre a terhet, letépték sebeibe ragadt ruháit, hanyatt lökték és rászegezték a kezét arra a rönkre, amit eddig a hátán cipelt. Majd kötéllel megerősítették, nehogy a csuklóját feltépje a hatalmas kovácsolt szeg. A keresztfát áthurkolták kötelekkel, és felhúzták a testet a keresztfával együtt annak a gerendának a tetejébe, amelyen már haltak meg azok közül, akik őt követték… Ilyen-olyan váddal ítélték halára őket, mert még nem jött el az idő, hogy Rá hivatkozzanak, s féltek is Rá hivatkozni… Akiket a zsidó főpapok följelentettek, azt a római légió várszomjas katonáit keresztre feszítették. Ez volt a szórakozásuk…s így volt ez mindvégig, a rómaiak uralma alatt.

A helyére akadt a keresztfa. A rajta függő ember lábát, egy létráról odaszögelte a katona, és egy támaszt is a talpa alá, hogy szenvedése  tovább tartson… Másik két kereszt is volt mellette. Az odafeszítettek bűnözők voltak. Ő megszólalt és azt mondta a jobb felől valónak, aki megvédte Őt: - Még ma velem leszel… 

Közben odaért anyja, Mária és János is. Már alig voltak mások körülötte. Ő beszélt hozzájuk, majd fájdalmában felkiáltott és feje erőtlenül lecsuklott.

Pilátus nem hitte el, hogy halott, ezért átszúratta mellét egy lándzsával. A sebből vér és víz folyt… ami a halál bizonyossága volt.

A másik kettőnek csontját törték, hogy meghaljanak a fájdalomtól…  

Levették hát a keresztről és anyja ölében pihent… de hamarosan megkenték olajjal, gyolcsba burkolták és egy, még használaton kívüli sírba helyezték… hogy beváltsa ígéretét… és három nap alatt felépítse a templomot …

Így történt az a gyalázat, amely az emberi balgaságot, tudatlanságot és gyűlöletet jellemzi, de amely az Őt követők számára biztosan beteljesülő ígéret… hiszen még nem jött el újra... S ha ismét eljönne, vajon nem feszítenék-e föl ugyanúgy?...

Könyörülj rajtunk Uram!     

2018. március 26., hétfő

Bizakodó kerítésbontók a süllyesztő szélén...




A visszalépések súlyos veszélyt jelenthetnek a választások kimenetelére, mert mára már sikerült – ki tudja milyen módszerrel – az FKGP egy jelöltjét is rávenni, hogy lépjen vissza, a másik kettőt pedig, hogy gondolkodjon el a visszalépésen a Jobbik javára. Ez rosszabb helyzet ma, mint a kommunisták 47-es kék-cédulás választási csalása, mert sajnos a jelen helyzetben a képviselőjelöltek belátásán és józanságán múlik, hogy pénzért vagy fenyegetések hatására odadobják-e a magyar nemzetet ennek a mindenre képes söpredéknek az ölébe, vagy kiállnak a haza, a nemzet és a Kárpát-medence magyarságáért.



A tények: 13 FKGP képviselővel kell számolni, ebből 10 szombaton nyilatkozott, hogy nem lép vissza, Mezei visszalépett, maradt még kettő, akik hezitálnak, nagy a nyomás rajtuk, hogy visszalépjenek.



És egy bejegyzés: Dr. Szabó Ervin március 22., 9:45 ·

„A mai napon a Független Kisgazda Párt országgyűlési képviselő-jelöltje, Mezei Roland visszalépett a javamra. Köszönöm Rolandnak, hogy Ő is támogatja a változást, elismeri az eddigi munkámat, és biztosítva látja azt, hogy a Jobbik kormányra kerülve végrehajtja a választási programjában vállaltakat e térség felzárkóztatását. Mindketten elszántak vagyunk a magyar föld, magyar kézben tartása mellett…”



A választók is veszélyben vannak, csak még nem értik…



Érthetetlen, hogy a magyar választópolgárok – főként a vidéki parasztság és polgárság egy része – a meggyőzhetetlenségig értetlen abban a kérdésben, hogy mi is vár rá, ha nem a jelenlegi kormány marad hatalom április 8-a után is. Ugyanis ma nem az Orbán-gyűlöletnek, a Fidesz-ellenességnek kéne meghatároznia az emberek döntését, hanem a már világos és ismert tények alapján kellene dönteni április 8-án, amely tényeket az Orbán-gyalázással és a „Fidesz lop” aljas és igaztalan hazugságokkal próbál az ellenzék elhomályosítani.



A tények a következők: A liberális és szocialista ellenség, a Jobbikkal együtt a határvédelmi rendszer felszámolását tervezi, illetve mindenben aláveti magát Brüsszel parancsainak, mint tette korábban Moszkvát illetően. Nekik teljesen mindegy kinek árulják el a hazát, csak sok pénzt kapjanak érte.


Ha tehát a határvédelmet felszámolja a jelenlegi ellenzék, akkor beáramlanak a határsértéssel Magyarország területére ékezettek, és megkezdődik az a pusztítás, amelyet látunk Nyugat-Európában. Senki nem lesz, aki védelmünkre kel, aki a magyar állampolgárok testi épségét és anyagi javait megvédje, valamint lányaink és asszonyaink biztonságát garantálja.  



Mint arra már volt példa 2015-ben, a gazdák termését lelopták, veteményeit széttaposták, fáikat kivágták… azonban ez egy átmeneti állapot volt, amelynek a ma regnáló magyar kormány véget vetett. Ha a Jobbik és bűntársaik kerülnének hatalomra, akkor ez a helyzet állandósulna és a magyar rendőrség, honvédség azokat büntetné, akik ennek a háborúnak az útjába állnak, azaz akik megvédenék szeretteiket és javaikat. Bekövetkezne továbbá az az erőszak is, amely a tőlünk nyugatra fekvő országokat már elárasztotta. Gyermekeink és asszonyaink, valamint az idős polgárok egyetlen percig sem lennének biztonságban, mert a betolakodók semmire nincsenek tekintettel és magukénak tudják az általuk megszállt országokat. Mind a rendfenntartók, mind az igazságszolgáltatás taláros katonái ezen betolakodók érdekeit szolgálnák másodpercek alatt, hiszen erre már felkészítette őket az „érzékenyítő” propaganda – és a lehetséges beígért pénz, de kötelesek is engedelmeskedni a regnáló hatalomnak. (Mint láttuk, amikor 2006-ban a kilőtt szemű polgárt, majd 2010-től a szemkilövő rendőrt büntették a "független" talárosok...)


A betolakodók szociális ellátása a magyar polgárok, családok és gyermekek, öregek és betegek ellátását, létét fenyegetné, mert az uniós előírások szerint a betolakodó több jogot követelhet magának, mint az országban őslakos polgár. Így a családi támogatások teljes köre, a nyugdíjak egy része és a fejlesztések, beruházások súlyos helyzetbe kerülnének.



Ezek a tények, nem pedig az a hazugságáradat, amellyel ezt a bizonyított, és ma egész Nyugat-Európában szemmel látható, tapintható valóságot el akarják fedni a magyar választópolgárok elől liberálisaink és szocialistáink. A helyi és országos lapokban megjelenő álhírek, vádak, gáncsoskodások és rágalmak, amelyekkel a Fideszt illetik, csupán fedőakciók egy, a nemzetet idegen pénzért elveszteni akaró ellenzéknek nevezett hazaáruló söpredék részéről.



Aki ezt nem érti, megérdemli a sorsát, ha kormányt buktat, és a hazaárulókat megbízza Magyarország felszámolásával. Így maga is hazaárulóvá válik. Azonban a nemzeti oldalnak is fel kell készülnie minden eshetőségre.  

Körvonalazódnia kell már ma(!) a szervezett polgári összefogásnak, amely az önvédelemre és a számonkérésre egyaránt alkalmas lehet, ha arra szükség lesz! Aki vállalja a hazaárulást, annak vállalnia kell a következményeket is, amikor a számonkérés ideje jön el.



Aki a napi politikai huzavona és gyalázkodás szintjén él, és csak azt olvassa, ami a mai napra vonatkozik a pénzért folyó liberális és Jobbokos politikai csatározásból, az több mint felelőtlen. Felelőtlen önmagával, családjával, gyermekivel, nemzetével szemben. Akik nem értik, mi folyik ma a világban és milyen végső veszély fenyegeti azokat a nemzeteket, amelyek megtagadják a józanész követelte döntést, azok egy szűk, de idegen pénzen jól fizetett politikai kört támogatnak, amely politikai kör nem akarja és nem is fogja megvédeni ostoba, hiszékeny és vak, kapzsi, ostobán gyűlölködő és irigységbe vesző szavazóit, hiszen céljuk elérésével, a Parlamenti bejutással a rájuk szavazók – mint a Jobbik esetében is világosan látjuk – megszűnnek létezni. Magyarul, az ellenzék úgy használja a tájékozatlan és tudatlan vidéki lakosság egy részét, mint a Marionett-figurákat, amelyeket az előadás után tűzre is dobnak majd… mert csak a helyet foglalják.  Mert nem a politikus feleségét és lányt erőszakolják meg, hiszen az védett kocsival kikerüli a veszélyes zónákat, hanem azok esnek majd áldozatul, akik hajnalonként mennek dolgozni, ingáznak, vagy késő éjjel mennek haza a munkából villamoson, buszon, vonaton… amit a „bécsifehér” már nem mer megtenni…



Alea iacta est! Jöjjön, aminek jönnie kell! Ám jó, ha mindenki tudja, mit kockáztat. Nem Orbán Viktor és a Fidesz bukását, hanem saját – adott esetben – halálos ítéletét „ixeli be”, lánya, anyja, felesége létét és épségét, nyugdíját, és egyéb járandóságait teszi kockára… ha nem a jelenlegi kormányra, a Fidesz-KDNP-re szavaz.



Hát csak ennyit akartam mondani még, a választások előtt… s mondom ezt úgy, hogy soha egyetlen fillért nem kaptam a Fidesztől (és másoktól sem) azért hogy  harmincöt éve igyekszem íróként megvédeni azt, amit ez a nemzet ezer év alatt itt a Kárpát-medencében elért. Nem pénzért vagy egyéb járandóságért, és nem Fideszes párttagként írom cikkeimet… csak egyszerűen magyarként… magyarországi svábként, mert szeretem az itt élő nemzeteket, és egy jottányit sem engedek a Kárpát-medencéből. S mindezt azért írtam a fentiekhez, hogy ne érjen a prolik vádja, miszerint a Fidesz-kampányhoz tartozik ez az írás is, amelyet ugyan ketten diktáltak nekem… a józan ész és a lelkiismeret!



Stoffán György